Franka és a Mén-nyegző

Franka egy rettentő izgalmas műsorba jelentkezett, ahol párt lehet találni, ha az ember lova szerencsés.

Franka végigtaktikázta a műsort közben jókat nyerített a többieken és sajat magán. Végül egy rettentő jóképű mén vetett rá szemet, így bejött a számítása, miszerint jó kis nej lesz belőle hamarosan.

Megvolt a kémia, nagyon tetszettek egymásnak. A ménnek egyetlen rigolyája volt, mégpedig hogy semmiféle cicomát nem viselt el a leendő asszonyán.

Megegyeztek, hogy Franka sosem festeti a haját, nem csináltat géllakkot, és kozmetikusnál sem cicomáztatja magát.

Franka igyekezett is ehhez tartani magát.

Történt egy nap, hogy gondolta azért csak elmegy fodrászhoz még a menyegző előtt, de csak kicsit csippenteni a sörénye végéből.

A fodrásza örömmel fogadta. Sokat csacsogtak, és közben meggyőzték, hogy azért egy kis natúr manikűr elkélne patáinak. Így is lett.

A fodrász azért magánakcióban azért húzott pár melírcsíkot Franka hajába, mert fogalma sem volt az egyezségről, és hát ugye tudjuk, hogy mit tesz a szőkítő az ébenfekete hajjal… szép narancssárgára szívja ki a színét…

Így tehát az elcseszett frizurával mit sem sejtve Franka a natúr körmeit nézegeti, miközben a sárga csíkos haja ott virít a fején. És hát ugye tudjuk, hogy ugrik az esküvő, ha a leendő ura meglátja…

Drukkoljunk, hogy addigra szemellenzőt kap, mint rendes ló, és nem látja majd meg az oldalán az arája kiszőkített tincseit…

Aztán az esküvő után már tökmindegy…