Avagy miből lesz a nemezbogár?

Adódott egy kis idő arra, hogy megvalósítsam elképzelésem, aminek alanya egy nemezbogár, ami rég óta motoszkál a fejemben. Szerettem volna nemezelni bogár-szerű kis lényeket, és most kész is lett az első.

A testét egy sablonnal készítettem. Tudni kell, hogy a gyapjú sokat megy össze az eredeti „nyers” állapothoz képest, miközben nemezzé válik. A szálak gyúrás vagy tűvel való tömörítés közben egyre jobban egymásba kapaszkodnak, és egy nagyon erős, akár kemény anyagot képeznek. Jelen esetben a test maga egy viszonylag kemény, de alakítható kis „bugyor lett”, amire egy kis kerek kivágást tettem, hogy oda kerülhessen majd a bogaram feje.

Tehát egy kartonlapból készítettem egy sablont a testnek, amit aztán mindkét oldalon rétegesen befedtem gyapjúval, majd először nagyon finoman, majd később egyre erősebben kezdtem el vízzel és kis szappannal egybe dolgozni. Amikor már szépen egybeállt a forma, kis vágást ejtettem rajta /második kép/, ahol kiszedtem az addigra teljesen szétázott kartont. Ez után kezdtem el gyúrogatni igazán /harmadik kép/, és kialakítani a kerekded formáját.

Mivel több bogarat is elképzeltem, megalkottam még kettőt, mely közül az egyikre még kézzel font fonalat is tettem, hogy azzal díszítsem a hátát /bal oldali kép/. Így lettek ők hárman.

Amikor készen lettem velük, kitettem a kertbe a napra száradni mind, és vártam, hogy folytathassam a kialakításukat.

Az első ötletem egy pödörnyelvű kis jószág, aminek a fejét és lábait tűnemezeléssel, némi drót segítségével alkottam meg. A testet gyapjúval tömtem ki, belerögzítettem a dróttal erősített, gyapjúval bevont lábakat, és a helyére illesztettem a fejet.

Hát ez a bogár-szerű valami kerekedett belőle. Egy kis történetet is körítettem neki, íme:

Furmi (becsületes nevén Furmányos Ormányos) a Beporzásügyi Minisztérium igazgatójaként fényes karriert futott be. Történt ez azért, mert remek pödörnyelve révén kiválóan tudta megítélni a virágok porának minőségét. Ennek hála, remek útvonalakat tervezett dolgozóinak a begyűjtéshez.

Egyszer aztán merészet gondolva beleszippantott egy kancsókavirágba, aki persze kapva az alkalmon azonnal ráharapott hősünk feltekerhető szuperérzékelőjére…

Gondolhatjátok, milyen érzés lehetett… Nem részletezem.

Furminak még a szemei is keresztbe álltak az érzéstől, és ha ez nem volna elég, sajnos úgy is maradtak.

Így nem folytathatta kiemelkedő munkáját a Minisztériumban. Új állás után kellett néznie.

Mostanában egy pesti napilap felkapott riportereként tevékenykedik, és várományosa a Pulitzer díjnak. S tudjátok mi a titka?

Ezzel a tekintettel (ami neki van) annyira őszinte érdeklődést tud mutatni a riport alanya iránt, hogy az -mint akit elláttak igazszágszérummal- mindent elmesél. Nem csoda, hogy özönlenek az ajánlatok minden tévétől, rádiótól, csábító ajánlatokkal. De ő nem él vele….

Senki nem tudja, de egy hónapja segítséget kértek tőle, hogy egy eljegyzési gyűrű beleesett egy vadászkürtbe, és a pödörtyűvel szedje már ki. Meg is próbálta, de az rászorult a pödörvényre, és szerencsétlen azóta azzal a fején él. Nem lennék a szomszédja, mikor elalszik…

Hát most ennyit barátunkról, aki úton van új gazdájához.

Remélem Te is annyira viccesnek találod, mint én 🙂

Aztán nemsoká jönnek a többiek is! A sztorit itt is megtalálod: https://www.facebook.com/fonalfirkasz

Ha minden igaz, lesz hasonló témájú műhelypercek is, aminek leírása itt lesz: https://pantyurek.hu/muhelypercek/

Bogarunk aztán bejárta az egész kertet. Látott mángoldot, fiatal kis epret, pitypangot fújt messzire. Bebújt a szerkrénybe, s onnan kukucskált. Gombát keresett, zsinórt nézegetett a műhelyben. Most azt hiszem nagyon várja a többiek érkezését, hogy majd jól megvitassák a repülés és a nektárkeresés titkait. Az egyik titkos elképzelésem pedig, hogy az egyik egy hangya lesz majd, akit beöltöztetek bogár jelmezbe és csak a sisakja lesz levéve, hogy láthassuk, ő igazából „csak” egy hangya. 🙂

A vizes nemezelés pedig most lett igazán a kedvencem, mert bár régóta kísérleteztem vele, valahogy nem úgy működött, ahogy elképzeltem, de egy nemezelős workshopon megtudtam apró „titkokat”, hogy hogyan is lesz az igazi. Biztos foltatom ezt a mókát, mert nagyon megtetszett. 🙂